Zoonótikus bakteriológia és mycoplasmatológia témacsoport

Az állatokat és embereket egyaránt fertőzni képes, úgynevezett zoonótikus baktériumok, valamint haszonállatokban előforduló, jelentős gazdasági károkat okozó Mycoplasma fajok hagyományos mikrobiológia és molekuláris biológiai vizsgálatait végezzük.

Tudományos főmunkatárs, témacsoport vezető: 
Az egészség és a betegség fogalmának átfogó megértéséhez a humán, állat- és vadegészségügyet egyaránt magába foglaló szemléletmódra van szükség. Az elmúlt 10 évben, az embereket érintő új betegségek 75%-át állatokról vagy állati eredetű termékekből származó kórokozók okozták. Néhány faj esetében akár már 10-100 kórokozó is képes súlyos fertőzéseket kialakítani az emberekben, ezért  potenciális eszközét képezhetik a bioterrorizmusnak. Kutatásaink során valamennyi zoonótikus baktériummal foglalkozunk, ezek közül elsősorban az alábbi kórokozókat vizsgáljuk: Francisella tularensis, a tularemia kórokozója, mely főként a nyúlalakúak és rágcsálók rendjeibe tartozó állatokat megbetegítő, rendkívül fertőző ágens. Brucella fajok, melyek a házi és vadállatokban vetéléshez, mellékhere-, heregyulladáshoz valamint a járulékos nemi mirigyek elváltozásaihoz vezető brucellózis kórokozói. A világszerte előforduló, Coxiella burnetii, a Q-láz kórokozója, mely a vad- és házi kérődzőknél okoz szaporodásbiológiai megbetegedéseket.  
A másik kutatási területünk a mycoplasmatológia. A Mycoplasma fajok világszerte előfordulnak mint szaprofita élőlények, vagy mint az emberek, állatok és növények fakultatív patogén kórokozói. Kutatásaink elsősorban a gazdasági jelentőséggel bíró, különböző házi és vadállatokat megfertőzni képes Mycoplasma fajokra terjednek ki: M. bovis, M. agalactiae, M. mycoides cluster, M. hyopneumoniae, M. synoviae, M. gallisepticum, stb.
A Zoonótikus Bakteriológia és Mycoplasmatológia témacsoport BSL3-as szintű laboratóriuma

A Zoonótikus Bakteriológia és Mycoplasmatológia témacsoport BSL3-as szintű laboratóriuma

Fotó: a témacsoport saját felvétele

A témacsoport szolgáltatásai: 

Zoonótikus baktériumok és különböző Mycoplasma fajok szerológiai, klasszikus mikrobiológiai, antibiotikum érzékenységi, molekuláris biológiai és vakcina hatékonysági vizsgálata.

A témacsoport válogatott publikációi: 

Maurin M, Gyuranecz M (2016): Tularemia: clinical aspects in Europe. Lancet Infect Dis. 16:113-124. doi:10.1016/S1473-3099(15)00355-2

Kreizinger Z, Sulyok KM, Pásztor A, Erdélyi K, Felde O, Povazsán J, Kőrösi L, Gyuranecz M (2015): Rapid, simple and cost-effective molecular method to differentiate the temperature sensitive (ts+) MS-H vaccine strain and wild-type Mycoplasma synoviae isolates. PLoS One.10: e0133554. doi: 10.1371/journal.pone.0133554

Sulyok KM, Kreizinger Z, Fekete L, Hrivnák V, Magyar T, Jánosi S, Schweitzer N, Turcsányi I, Makrai L, Erdélyi K, et al. (2014): Antibiotic susceptibility profiles of Mycoplasma bovis strains isolated from cattle in Hungary. Central Europe. BMC Vet Res. 10:256. doi: 10.1186/s12917-014-0256-x

Kreizinger Z, Foster JT, Rónai Z, Sulyok KM, Wehmann E, Jánosi S, Gyuranecz M (2014): Genetic relatedness of Brucella suis biovar 2 isolates from hares, wild boars and domestic pigs. Vet Microbiol. 172:492-498. doi: 10.1016/j.vetmic.2014.05.031

Gyuranecz M, Sulyok KM, Balla E, Mag T, Balázs A, Simor Z, Dénes B, Hornok S, Bajnóczi P, Hornstra HM, et al. (2014): Q fever epidemic in Hungary. Eurosurveill. 19:20863. doi: 10.2807/1560-7917.ES2014.19.30.20863

Kreizinger Z, Makrai L, Helyes G, Magyar T, Erdélyi K, Gyuranecz M (2013): Antimicrobial susceptibility of Francisella tularensis subsp. holarctica isolates from Hungary, Central Europe. J Antimicrob Chemother. 68:370-373. doi: 10.1093/jac/dks399

Gyuranecz M, Foster JT, Dán A, Ip HS, Egstad KF, Parker PG, Higashiguchi JM, Skinner MA, Höfle U, Kreizinger Z, et al. (2013): Worldwide phylogenetic relationship of Avian Poxviruses. J Virology. 87:4938-4951.doi: 10.1128/JVI.03183-12

Gyuranecz M, Reiczigel J, Krisztalovics K, Monse L, Kükedi Szabóné G, Szilágyi A, Szépe B, Makrai L, Magyar T, Bhide M, et al. (2012): Factors influencing emergence of tularemia, Hungary, 1984–2010. Emerg. Infect. Dis. 18:1379-1381. doi: 10.3201/eid1808.111826

Gyuranecz M, Birdsell DN, Splettstoesser W, Beckstrom-Sternberg SM, Makrai L, Fodor L, Fabbi M, Vicari N, Johansson A, Busch JD, et al. (2012): Phylogeography of Francisella tularensis subsp. holarctica, Europe. Emerg. Infect. Dis. 18:290-293. doi: 10.3201/eid1802.111305

Gyuranecz M, Rigó K, Dán Á, Földvári G, Makrai L, Dénes B, Fodor L, Majoros G, Tirják L, Erdélyi K (2011): Investigation of the ecology of Francisella tularensis during an inter-epizootic period. Vector Borne Zoonotic Dis. 11:1031-1035. doi: 10.1089/vbz.2010.0091

A témacsoport hazai és nemzetközi együttműködései: 

A témacsoport részt vesz egy nemzetközi konzorciumban az ASKLEPIOS FP7-es pályázat révén. Ezen kívül számos neves külföldi kutatóhellyel tart fent kapcsolatot.

Tudományos segédmunkatárs: 
Ösztöndíjas PhD-hallgató: 
Labor asszisztens: